2011. március 13., vasárnap

Isobel

„Egy igazgyöngy a tengermélyen,
Mi bátran virít minden éjjen,
Fényét nem töri a mélység,
Bár körbeveszi a mély sötétség.

Egy igazgyöngy mit eltipornak
Tönkretesznek, elsodornak
De olyan gyöngy, mit nem törhetnek
Ellenáll a fellegeknek.

Az igazgyöngy bár kemény dió,
Mégis benne minden mi jó,
Derű, pompa, erő, szépség,
És hiányzik minden kétség.

Ha az igazgyöngyöt megmérgezik
Ellophatják, eltéphetik,
Mégis mindíg erős marad
Nem pusztítja el a harag.

Az igazgyöngy mindig fényes,
Gyönyörű, bár néha érdes,
Elsápasztja a szép virágot
De büszkén állja a rút világot.

Az igazgyöngy törhetetlen
Tiszta szívű, érintetlen,
S bármi történ’ az évek alatt
A gyöngy mindig igaz marad!”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése