2012. március 26., hétfő

Csak telnek... (Adamnek ;) )

"Csak telnek a napok, a hetek, az éjek
Csak küzdök, harcolok, akarom, hogy éljek
Nem számít senki sem, sem az ki szól bele,
A világ csak börtön, de nem mondom ég vele.

Messzire száll, egy kimondott gondolat
A világ megáll, s azt mondja védd magad!
Ne hagyd hogy üssenek, törj vissza válaszul,
Érezd hogy mennyit érsz, ez szolgáljon támaszul.

Ember vagy, erős, nem számít kit mi ér.
Nem lehetsz gyáva, csak feltörő hadvezér.
Egy ember ki valaki, megtörni nem lehet,
Hiába próbálják eltipró emberek.

Tudom, hogy képes, vagy, s nézd meg, hogy megteszed
A lét nem csak börtön, mind körül jéghegyek.
Vedd észre merre van, ki megfogja két kezed.
S lépj tovább bizton, amerre a fény vezet.

Hidd el hogy eljő, az érzés, hogy megtagadd
Ki érzed csak visszahúz, eltapos, megragad.
S lesz hogy már talpra állsz, mit mondanak fel nem veszed.
Érzed majd erős vagy, hiába  kényszerítenek.

Csak higgyél és várj, eljő az új világ
A rossz szó nem árt, meglásd majd visszavág
Csak tarts ki és légy erős, míg nem érzed fel ne add,
Légy büszke megtűrő, kitartó hős lovag.

S ha eljő a nap, mikor azt érzed véget ért
Feltekintesz magasra s tudod, hogy mit miért
Érzed majd itt vagy, bár nehéz volt elérni
S már nem lesz hogy összetörsz, megérte küzdeni!

A múlt...

"Egy egyszerű múlt, amibe két kézzel kapaszkodsz
Egy emlék elmúlt, de te görcsösen ragaszkodsz.
Nem hagyod, nem engeded, nem élhetsz nélküle
Úgy érzed összetörsz, erős nem lehetsz csak vele.

A messzibe szállt, egy egyszerű gondolat
Az idő csak járt, s már elmúlt, hogy vele vagy
Nem hiszed, nem tudod, hogy élhetsz nélküle,
Összetörsz, eltiporsz, úgy hiszed csak vele.

De minden elmúlt, ami csak múlhatott
A jövő az úr, s az hozza a holnapot.
Nem tudod, mit tehetsz, hogy fogadd válaszul
Új kell, kit elfogadj, megtegyél társadul.

Hidd el az idő, begyógyít minden sebet
Lesz majd hogy fáj, de jól tudod nem lehet
Nem jő’ majd vissza, újra csak elszalad,
Az már a múlt, hogy ő itt van s te vele vagy."