Ha álmodom...

„Ha álmodom, nem érdekel, hogy mi a rossz és mi a jó.
Ha álmodom nem érzem mi álom, és mi való.

Ha álmodom, nem tudhatom mi az, s mit miért teszek,

Csak azt remélem egyszer majd, nem álmodom, ott leszek.

Érinthetem arcodat, ha leszáll a nyugvó nap.

Élvezhetem csókodat, s szívem nagyot dobbanhat

Éreznek majd kezeim, s érzem bőröd illatát,

S elhiszem, hogy mind való, nem csak álom szövi át.

Alig várom mikor vár az eljövendő pillanat,

Árkon-bokron tovaszáll, kecsegtető szép szavak.

S hiába tudhatom, messze vagy s nem érlek el,

Szívemet nem zárhatom, hisz egyfolytában énekel.

Dallamai őszinték, s téged egyre hívogat,

Eltaposva minden kép, mégsem feledi arcodat,

S bár úgy hiszed egyszerű, megölni az álmokat

Próbálod de nem tudod, megtörni az álmodat.”

A némaság.. (ismeretlen szerző, átdolgozat)

„Ha felnézel az éjszakai égre, 
S kiválasztasz ott egy csillagot 
Békességbe szálljon lelked, és érezd, 
Hogy az a csillag ott: csak neked ragyog.

Ha letekintesz egy mély tó fenekére, 
S onnan rád a holdfény visszanéz, 
Járjon át a szeretet, és a béke, 
Hisz a hold mosolyogva követ, akármerre mész!

Mert a hiten múlik minden valóság, 
Ezért légy boldog, ha csupán hinni tudsz, 
Ha utol is ér bármi bú vagy válság 
Tudd, hogy Te mindig igaz vagy, mert nem hazudsz.

Értsd a csöndet, értsd a némaságot, 
Mert minden titok nyelve ez a hang, 
Mely nem szólal meg, de a szívben kiváltságos 
És visszhangot vet, mint egy nagy harang.

Ezért, ha rád tekintek, s nem beszélek, 
Tenéked hidd el, sokat mondhatok, 
Elégedj meg azzal, hogy hiszed és érzed, 
Hogy szemedbe tekintve miről hallgatok.”

Elmúlás..

"Miért nem lehet velem ki fontos nekem?

Miért nem ölelhetem szerelmesen?

Miért kell, hogy a világ ilyen legyen,

Hogy elorozza a szerelmesem…

Miért íly kegyetlen a könyörtelen Sors?

Hisz a világ nélküle már nem való, csak torz.

S hiába keresem, már nem lelem helyem

Mert eltépték tőlem drága szerelmesem.

Hiába nézek, hol jobbra hol balra,

Szívem többé már nem fakad dalra,

Elvették örökre egyetlen dalát,

Mióta nem hallom szerelmes szavát.

És most úgy hiszem tán még élek,

De ez már nem ugyanaz az élet.

Mégis kell, hogy újra éljek,

S erőt adnak a régi képek.

A képek, mit örökké szívemben őrzök,

Egy emlék, melyet sohasem mellőzök.

Mosolygó arcát, ahogy rám nevet,

Szívemben örökre szorítok helyet."

Születésnapi köszöntő.. (Alex kérésére :) )

„Köszöntelek Édesanyám születésed napján,

Csurig telve szeretettel kicsi szívem lapján.

Ám én ezt az apró lapot inkább szóban mondom el,

Hogy érezd azt, hogy hogy szeretlek, mikor szívem átölel.

Kedves Anyám, köszönettel adózok én most neked

Mert sok van, amit köszönhetek, de főként az életet.

Mert ha te itt nem lennél, én üres lennék csak csupán,

Hiányozna a fél szívem, lelkem büszke oldalán.

Ezért kedves Édesanyám szeretve köszöntelek,

Kívánok sok jót és szépet, s további boldog életet.

És ha jön majd néha baj is, ne feledd, hogy ki szeret,

Segít majd és erőt ád, hogy könnyítse éltedet.

Mert én kedves Édesanyám, örökké csak szeretlek,

Bármi történt, bárhogyan lesz, soha el nem feledlek.

Mindig lesz egy bátor lányod, ki örökké csak hívogat,

S ha úgy érzed, az élet nehéz, végigsimítja arcodat…”